Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Ügyfélszolgálat: +36 62 599 599*
RSS  
 
Vízrajzi tájékoztató a hidrológiai évről
 
frissítve: 2019.11.11.; Szarvas Ferenc
A 2018-2019-es hidrológiai év nem hozott különösen kiemelkedő eseményeket működési területünkön ám az elmúlt évekhez hasonlóan a klímaváltozás tipikus vonásait idén is felfedezhettük benne. Az általános léghőmérséklet emelkedés már egy ideje jelen idő. Évről-évre dőlnek meg melegrekordok, amik igazgatóságunk területét is érintik, és alig van olyan hónap az évben, mikor a középhőmérséklet ne haladná meg az átlagos értéket. A csapadékosság szempontjából a mi éghajlatunkon inkább a csapadék időbeli eloszlásnak átrendeződése a szembetűnő. Az egyre jellemzőbb csapadékos telek kedveznek a hó felhalmozódásának. A Tisza hegyvidéki vízgyűjtőjén így alakulhatott ki az idén is – a tavalyi évhez hasonló – jelentős, az átlagosnál háromszor nagyobb hóborítás. A hóolvadás időszaka viszont idén sem esett egybe csapadékos periódussal így az Alsó-Tisza vidékén számottevő áradás, sem belvízelöntés nem tudott kialakulni. Idén a csapadékmaximumok idején jelentkező zöldár volt a hangsúlyosabb, de ekkor is csak a Hármas-Körös tudott egy rövid időre I. fokú készültségi szintet meghaladó szintre áradni. A csapadék időbeli átrendeződésével kapcsolatban a nyár végi, őszi időszak szárazodását is – az ideihez hasonlóan – évről évre tapasztalhatjuk. Ez a folyószakaszainkon rendszerint ilyenkor jelentkező kisvízi helyzeteket a jövőben tovább súlyosbíthatja valamint hosszú távon az öntözési feladatok kitolódását is eredményezheti.
 
frissítve: 2018.11.10.; Szarvas Ferenc
Az elmúlt hidrológiai évben jellemzően a klímaváltozással előrejelzett változásokat észlelhettük. Az éghajlatunkra prognosztizált enyhe és csapadékos tél mutatkozott meg a januári majdnem 4°C-os középhőmérsékleteken és a februári majd 90 mm-es csapadékösszegen is. Az áprilisban jelentkező és októberig kitartó 30 °C körüli maximum hőmérsékletek pedig az előrevetített elnyúló forró nyárra volt jó példa. Ez idő alatt áprilisban és októberben is országos napi maximum hőmérsékleti rekord dőlt meg az ATIVIZIG területén. Statisztikailag emlékezetes marad még a Tisza vízgyűjtőjén regisztrált hómennyiség, ami amellett, hogy végig jóval átlag feletti volt, két héten keresztül a sokéves maximum értéket is meghaladta. Komolyabb árvíz mégsem sújtotta a kezelésünkben lévő folyószakaszokat, mindössze a Hármas-Körösön volt öt napos I. fokú árvízvédelmi készültéség elrendelve. Viszont a csapadékos év eleji hónapoknak köszönhetően működési területünkön I. illetve II. fokú belvízvédelmi fokozat is volt érvényben.
 
frissítve: 2017.11.15.; Szarvas Ferenc
Az elmúlt hidrológiai év időjárási jellegzetességeit vizsgálva a legszembetűnőbb az öt éve nem tapasztalt, szinte minden hónapra jellemző, összességében több mint száz mm-es csapadékhiány. Az éghajlatváltozással prognosztizált változásokból idén a hőmérséklet emelkedését érezhettük igazán. Februártól-májusig valamint augusztus és szeptember hónapban is működési területünkön mérték az országos havi maximum hőmérsékletet. Az évet hosszú és forró nyár, rövidebb tél, korábbi olvadás jellemezte. A „rövidebb tél” azonban idén jelentős lehűléssel érkezett, ami folyószakaszainkon komoly jegesedést váltott ki. A februári olvadás hatására a Tiszán meginduló zajlójég miatt III. fokú jégvédelmi készültség is elrendelésre került, valamint I. illetve II. fokú belvízvédelmi fokozat is volt érvényben. A forró és száraz nyár pedig a Maroson eredményezett hosszú kisvizes időszakot, ami során Makónál szeptemberben a valaha mért legkisebb vízállás alá is süllyedt a vízszint.
 
frissítve: 2016.11.14.; Szarvas Ferenc
Az elmúlt hidrológiai év időjárási jellegzetességeit vizsgálva az évszakok átrendeződése, a később kezdődő, rövidebb tél és a tovább tartó nyár lehet a leginkább szembetűnő. Az előző pár évhez hasonlóan a klímaváltozással prognosztizált általános hőmérsékletemelkedés, a csapadékosabb tél (kevesebb hóval) és a rövid idő alatt lehulló nagycsapadékok az idei évet is jellemezték. A vízjárás ennek megfelelőn alakult az évben, az áradások már február-márciusban jelentkeztek – március elején a Hármas Körösön I. fokú készültségi szintet kiváltva – emellett január végétől április elejéig belvízvédekezésre is szükség volt, amikor I. és II. fokú készültségi szintet is el kellett rendelni.
 
frissítve: 2015.11.09.; Lázár Miklós
Az elmúlt hidrológiai év időjárási jellegzetességeit vizsgálva az lehet a leginkább szembetűnő, hogy azok emlékeztetnek a klímaváltozási prognózisokban megjósoltakra: az előző évtizedekénél magasabb hőmérsékletek, csapadékosabb tél (kevesebb hóval, de a vízbőség okozta károkkal), szárazabb nyár (aszállyal), hosszú, száraz időszakok, és az azokat megszakító, rövid idő alatt lehulló nagycsapadékok fordultak elő.
 
 
 
  Országos Vízügyi Főigazgatóság
Ügyfélszolgálat: +36 80 204 240