A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben szerepel a nagyvízi meder fogalmának meghatározása. E szerint a nagyvízi meder területe a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít, és amelyet a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöl ki.
A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról - 2014. március 29-től - a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet határoz (hatályon kívül helyezve a 21/2006. (I.31.) Korm. rendeletet).
E rendelet értelmében a folyók nagyvízi medrének használata és hasznosítása során, a nagyvízi mederben a termőföld más célú hasznosításának megvalósítására, a művelési ág megváltoztatására, valamint építménynek a nagyvízi mederben történő elhelyezésére vonatkozó hozzájárulás megadása előtt a folyószakasz mederkezelőjének vizsgálnia kell a kérelemben foglaltaknak az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását. Utóbbihoz, az építmény nagyvízi mederben történő elhelyezéséhez - közcélú létesítmény kivételével - csak akkor járulhat hozzá, ha a nagyvízi mederkezelési terv (NMT) figyelembevételével megvalósítható.
A nagyvízi mederben a vízfolyás kezelését végző vízügyi igazgatóság által készített vagy készíttetett nagyvízi mederkezelési tervben meghatározott levezető sávokban bárminemű tevékenység csak oly módon folytatható, hogy az árvízvédelmi szempontok, valamint az árvíz és a jég levezetésének elsődlegessége biztosított legyen.
A levezető sávokra vonatkozó területhasználati- és építési előírásokat a jogszabály részletesen szabályozza, az építésre vonatkozóan a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének és az érintett nagyvízi mederkezelési terv, építésekre vonatkozó előírásinak betartása szükséges.
A nagyvízi mederkezelési tervekben szereplő beavatkozások és előírások végrehajtását a vízügyi igazgatási szerv ellenőrzi. Az ellenőrzés során megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyekre ellenőrzési jogkörében jogszabály feljogosítja, továbbá jogsértés megállapítása esetén kezdeményezheti az illetékes hatóságnál a területhasználat nagyvízi mederkezelési terv szerinti helyreállítását, megváltoztatását.
Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben foglalt kötelezettségének eleget téve elkészítette a Tisza folyó Magyarország-Szerbia déli országhatár és Csongrád-Csépa közigazgatási határa közötti szakaszára a:
- 11.NMT.01. Tisza (159,600-253,800 fkm)
- 11.NMT.01.1. Szeged (167,900-184,760 fkm)
- 11.NMT.01.2. Csongrád (233,250-253,800 fkm)
továbbá a Maros folyó a Tisza-Maros torkolat és Magyarország-Románia országhatár közötti szakaszára a:
tervszámú nagyvízi mederkezelési terveket.
A nagyvízi mederkezelési tervek jogszabályban előírt egyeztetéseit az ATIVIZIG lefolytatta, majd a 83/2014. (III.14.) Korm. rendelet 13. § (9) bekezdése alapján a középirányító szervhez felterjesztett véglegesített tervdokumentációkat az Országos Vízügyi Főigazgatóság jóváhagyta.